A civil szervezeteknek a Számviteli törvény előírásainak megfelelve minden tárgyévet követő év május 31-ig letétbe kell helyezniük a beszámolójukat.
A rájuk vonatkozó számviteli kormányrendeletek
előírásait is figyelembe véve kell évente a számviteli beszámolójukat elkészíteni. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
Alapcél szerinti tevékenység mindazon tevékenység, amelyet az alapító okirat, alapszabály ekként jelöl meg.
Az alapító okiratban, alapszabályban célszerinti tevékenységként nem nevesített, de árbevételt eredményező tevékenységeket nevezzük vállalkozási tevékenységnek. A vállalkozási tevékenységből származó bevétel nem haladhatja meg éves szinten az összes bevétel 60%-át.
A beszámoló formáját tekintve lehet:
A civil szervezet beszámolója tartalmazza:
- a mérleget (egyszerűsített mérleget),
- az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
- kettős könyvvitel esetében a számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletet. Közhasznú szervezeteknek a támogatásaikat a kiegészítő mellékletben kell bemutatniuk.
- A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel.
Tehát, amennyiben a társaság könyvelője elkészítette mindezeket, és átadta a képviselőnek, nagy kő esik le a szívünkről. Elkészült! Kész!
Vigyázat!!! Itt még rengeteg dolga van a szervezetnek. Elsősorban tüzetesen át kell nézni!
Milyen sarkalatos pontokat célszerű ellenőrizni a beszámolóban?
A szervezet adatait, a főbb sorok egyezőségét, a közhasznúsági jelentést és az ebből eredő közhasznú jogállás megállapításához szükséges mutatószámokat.
Ajánlom figyelmedbe a Beszámoló ellenőrzése lépésről lépésre… című cikkünket, ha szeretnéd tudni, hogy a beszámoló milyen adatokat tartalmaz, hogyan épül fel, és melyek azok a legfontosabb adatok, amelyeket a szervezet képviselőjeként ellenőrizned, értened kell, hogy megfelelő döntéseket tudj hozni a további működéssel kapcsolatban.
Könyvvizsgálat! Egyes esetekben kötelező a könyvvizsgálat, más esetben választható. Az, hogy a beszámoló könyvvizsgálattal alá van-e támasztva, a beszámoló könyvvizsgálói záradéka tartalmazza. Mikor kötelező könyvvizsgálat egy civil szervezetnél? Erről részletesen egy későbbi cikkünkben olvashatsz.
Szóval, kezedben tartod a beszámolót, át is nézted, és nem találtál benne hibát. Nagyszerű!
A beszámoló elfogadása
Nincs más hátra, mit a civil szervezet legfőbb szervével elfogadtatni a beszámolót. Legfőbb szerv az alapítványnál a kuratórium vagy a kurátor, az egyesületnél a közgyűlés.
Mindkét esetben a legfőbb szerv ülésén (taggyűlésén) a képviselő által elő kell terjeszteni az elmúlt év adatai alapján elkészített beszámolót. Be kell mutatni a beszámoló főbb soraiban szereplő adatokat, azok alakulását és eredményre gyakorolt hatását.
A beszámoló ismertetése után a legfőbb szerv szavaz a beszámoló elfogadásáról, amelyet jegyzőkönyvben hitelesíti, és a beszámoló mellékleteként dokumentálja.
A beszámoló elfogadása után, ha az adott évben még nem történt meg, a tárgyévi költségvetést is megtárgyalja, és elfogadásáról szintén szavazással dönt.
Az ülésen elkészített jegyzőkönyvet a képviselő hitelesíti, és rögzíti a határozatok könyvében, valamint 1 példányt eljuttat a könyvelőjének az aláírt beszámolóval, költségvetéssel együtt, aki ezt követően gondoskodik a beszámoló közzétételéről.
A beszámoló elektronikus úton, a Cégkapun vagy az Ügyfélkapun terjeszthető elő, illetve papír alapon, postai úton.
Az elektronikus úton előterjesztett beszámoló benyújtását követően a bíróság „válasz”-t küld, mely egy tanúsítvány a közzétételről. Ezt mindenképpen érdemes megőrizni, tartós tárhelybe helyezni, hiszen később bármikor, de legfőbbképp pályázathoz kérhetik csatolni.
Fontos!!! Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja (2011. évi CLXXV. törvény 30.§ (4)).
Most már hátra dőlhetünk, vagy mégsem? Hamarosan érkező újabb cikkünkben az adóbevallásokkal és adatszolgáltatásokkal foglalkozunk. Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig naprakész legyél!
Lépj velünk kapcsolatba! – OPEN KÖNYVELŐIRODA (open-konyveloiroda.hu)
