Könyvelő Blog

Munkáltatói lakáscélú támogatás adómentessége

A munkáltatói lakáscélú támogatás közkedvelt a társaságok körében, azonban megfelelően alkalmazni csak a részletszabályok ismeretében lehetséges, melyre szeretnénk a munkáltatók figyelmét külön felhívni.

2019.04.25

Munkáltatói lakáscélú támogatás adómentessége

Munkáltatói lakáscélú támogatás adómentessége

Törvényi háttér

Munkáltatói lakástámogatás – Adómentes támogatás

A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, az Szja tv. 1. számú melléklet 9.3. pontjában és a 15/2014. NGM rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adómentes, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.

Vissza nem térítendő támogatás alatt a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege értendő.

A lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra felvett hitellel esik egy tekintet alá.

Lakáscélú munkáltatói támogatásnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás is.

 Részletszabályok

A méltányolható lakásigény mértéke 
az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Mivel a beiktatott rendelkezés nem kezeli a félszoba fogalmát, így nem kell lakószobának tekinteni azt a lakóhelyiséget, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. Lakószobának – a meglévő, kialakult állapotot kivéve  a legfeljebb 30 négyzetméter, legalább 2 méter széles  ajtó és ablak nélküli  falfelülettel rendelkező helyiség minősül. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében ugyanakkor két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, és ha az így kapott szobaszám nem egész szám, akkor a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Együtt költöző, együtt lakó családtagok:

(A Ptk. szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.)

 A fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal házaspárnak azt a házaspárt kell tekinteni, amelynek esetében a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

Abban az esetben, ha a munkáltató a módosítás hatályba lépését megelőzően már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az Szja törvénybeli méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia.

Változatlanul a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítáévét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható adómentesen ilyen címen támogatás.

 Szankciók

Ha a törvényben meghatározott időpontig nem állnak a munkáltató rendelkezésére a támogatás adómentességét igazoló okiratok, bizonylatok, vagy ha a dokumentumok alapján az adómentesség nem állapítható meg, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

Munkáltatói lakástámogatás – Adómentes, kedvezményes kamatozású kölcsön

Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelemnek tekinteni a lakáscélú hitelt, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét.

Az adómentes, vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsönnek maximális összege nincsen és lejárati ideje sem, továbbá átalakítható adómentes lakáscélú támogatássá.

A cikk forrását a NAV tájékoztatása képezi.


Vissza a hírekhez