Teendők 2017. március 15-ig a civil szervezetek esetében – Változásbejegyzési kérelem benyújtása

2012. január 1-jétől új civil törvényünk van, illetve a Ptk. is változott 2014. március 15-től. Fő szabály szerint az új Ptk.-nak való megfeleltetést a 2014. március 15-i hatálybalépést követő első változással egyidejűleg kellett megtenni, de végső határideje minden civil szervezet számára 2017. március 15-e.

Az új jogszabályokra vJustice is blind ( ... or maybe not )aló átállás a párhuzamos határidők miatt a közhasznú jogállással rendelkező és a közhasznú jogállással nem rendelkező szervezetek számára eltérően alakult. Mivel az új civil törvénnyel jelentősen megváltoztak a közhasznúság feltételei, és az új feltételeknek való megfelelés első vizsgálata 2014. május 31-én – tehát az új Ptk. hatálybalépését követően – történt meg a bíróság részéről, vannak, akik már túl vannak a létesítő okiratuknak az új Ptk.-ra való áthangolásán is.

 

Nem érinti a 2017. március 15-i határidő azokat, akik

  • január 1-je előtt bejegyzett közhasznú civil szervezetek, és
    • a Civil tv. új közhasznúság-feltételeinek való megfeleltetést nem végezték el 2014. március 14-ig még a régi Ptk. hatálya alatt,
    • így a 2014. március 15-ét követő létesítő okirat módosításakor már az új Ptk. előírásait is figyelembe kellett venniük, illetve
  • a 2014. március 15-e után indult eljárásban bejegyzett szervezetek.

Kiket érint tehát a 2017. március 15-i határidő?

  • akik 2012. január 1-je előtt kerültek bejegyzésre és
    • nem közhasznúak, vagy
    • közhasznúak, de az új közhasznúság megállapítását 2014. március 15-e előtt kérték, és 2014. március 15. óta nem módosították a létesítő okiratukat más, nem a törvényváltozással összefüggő ok miatt, illetve
  • akik 2012. január 1-je és 2014. március 15-e előtt kerültek bejegyzésre, és 2014. március 15-e óta nem módosították a létesítő okiratukat más, nem a törvényválto
    zással összefüggő ok miatt.

Nem kell módosítani a létesítő okiratot

  • egyesület esetén abból az okból, ha az nem tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét,
  • ha csak azért lenne rá szükség, mert elavult fogalmakat, utalásokat, hivatkozásokat tartalmaz, viszont ezeket is javítani kell, ha bármilyen más okból szükséges a módosítás.

Nem zárja ki azonban a törvény azt, hogy ezt valaki megtegye bármilyen lényeges változtatás nélkül, azt a tényt viszont, hogy a változásbejegyzési kérelem célja csupán a törvénynek való megfeleltetés, jelezni kell a nyomtatványon.

birosag_kep
Mik azok a területek, amelyeket át kell vizsgálni–érdemben változtak az új Ptk.-ban – és az új jogszabályhoz kell igazítani?
  • A létesítő okirat tartalmát az új Ptk. sokkal pontosabban, részletesebben meghatározza, így ellenőrizni kell, hogy minden felsorolt elem megtalálható-e benne. [Ptk. 3:5.§, + egyesületnél 3:71. §, kivéve 3:5. § d) + alapítványnál 3:391. §];
  • az alapítvány céljára rendelt vagyon, annak kezelése és felhasználásának szabályai [Ptk. 3:382. §, 3:384. §];
  • egyesület esetén a „legfőbb szerv” helyett „döntéshozó szerv”, illetve „közgyűlés” a terminológia (Ptk. 3:16. §, 3:72. §), és pontosításra került
    • a hatásköre (Ptk. 3:74. §) (DE: A jogszabály szerint a vezető tisztségviselő felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja, ettől el lehet térni!),
    • az ülése összehívásának módja (Ptk. 3:17. §, 3:81. §),
    • ülésezésének szabályai (Ptk. 3:73. §, 3:75. §),
    • határozathozatalának szabályai (összeférhetetlenség) (Ptk. 3:19. §, 3:76. §) (DE: alapszabály-módosításhoz: jelenlévők háromnegyede, cél módosítása, megszűnés kimondása: összes tag háromnegyede kell – el lehet térni!)
  • egyesület és alapítvány vonatkozásában is a korábbi „ügyintéző és képviseleti szerv” terminológiát felváltja az „ügyvezetés” (Ptk. 3:21. §),
    • egyesület esetében: ügyvezető vagy 3 tagú elnökség látja el, megbízatásuk 2 évre szól (Ptk. 3:77–79. §) (DE: el lehet térni, maximum 5 év!), feladatai részletesen szabályozásra kerültek (Ptk. 3:80. §),
    • alapítvány esetében: kurátor vagy kuratórium látja el, a megbízás időkorlátját a Ptk. nem határozza meg [Ptk. 397–399.§],

= pontosan meg kell fogalmazni a tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, annak időtartamát, a kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat és a díjazást.

  • a vezető tisztségviselők fogalma szűkül, kizárólag az ügyvezetésre vonatkozik, így a vezető tisztségviselőként kötelezettek/jogosultak alanyi köre változik [Ptk. 3:77. §, 3:397. § (1)] (DE: törvényes képviselő = vezető tisztségviselő – el lehet térni!),
  • a felügyelő bizottságra vonatkozó szabályrendszer is részletesebb (Ptk. 3:26-27. §, 3:82. §, 3:400. §).

Civil szervezetek
 Vannak bizonyos garanciális elemek, melyek kötelező jellegűek, az azokkal ellentétes szabályozás semmis, így ilyen szempontból is át kell vizsgálni a létesítő okiratokat:

  • tagegyenlőség elve [Ptk. 3:65. § (2)] – például szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt kitétel ellentétes ezzel az elvvel;
  • az alapítványnál a kuratórium, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló jogait semmilyen alapítványon belül létrehozott szerv nem csorbíthatja (Ptk. 3:401. §);
  • képviseleti jog korlátozásának tilalma (Ptk. 3:31. §) – például ha a képviselő képviseleti joga önálló és általános, nem lehet bizonyos ügymenetekben korlátozni pl. bankszámla-hozzáférés;
  • a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységért az anyaszervezet vagyoni felelősséggel tartozik (Ptk. 3:32. §).paragrafus_ember_pixabay

Az Ptk. módosításával számos újítást is bevezetett a jogalkotó, érdemes átgondolni, akar-e ezekkel élni a szervezet, mert ahhoz az szükséges, hogy a létesítő okiratba beépítésre kerüljenek:

  • több alapító együttes joggyakorlása testület formájában – alapítók gyűlése közgyűlés szabályainak megfelelően (Ptk. 3:395. §);
  • érdemes az alapító okiratba foglalni az alapító rendelkezését arra vonatkozóan, ha bármely okból az alapítói jogok gyakorlásából kiesik (Ptk. 3:394. §);
  • csatlakozás az alapítványhoz (Ptk. 383. §);
  • különleges jogállású tagság, tagság keletkezése és megszűnése ≠ megszüntetése (Ptk. 3:65–70. §);
  • alapítvány kedvezményezettjének meghatározása, alapító és hozzátartozója, mint kedvezményezett (Ptk. 3:385–387. §);
  • határozathozatal ülés tartása nélkül (Ptk. 3:20. §);
  • egyesületnél a vezető tisztségviselők egyharmada lehet egyesületen kívüli személy [Ptk. 3:79. § (3)]

Bizonyos adatok megjelenítését a nyilvántartásban kötelező jelleggel előírja a jogszabály. Érdemes a nyilvántartott adatokat felülvizsgálni, és ha valami hiányosan szerepel, azt pótolni. Ezek nagy részéhez nem kapcsolódik létesítő okirat-módosítás, így a kérelemben is csak a meglévő adatok kiegészítését kell kérni. Például a 2015. január 1-je előtt bejegyzett adószámmal rendelkező szervezeteknél biztosan hiányzik a képviselő(k) adóazonosító jele [Cnytv. 20. § (5) a)] illetve anyja neve [Cnytv. 48. § (1) és 63. §], melynek pótlására határidőt nem tűzött a törvény, annak bejelentését a hatálybalépést követő első változásbejegyzési kérelem benyújtásához kötötte.

A nyilvántartásnak valamennyi szervezet esetében tartalmaznia kell:

  • a szervezet nyilvántartási számát,
  • a szervezet nyilvántartásba vételéről (változásbejegyzéséről) szóló határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,
  • meghatározott időtartamra alapított szervezet esetén a meghatározott idő lejártának napját,
  • a létesítő okirat keltét, a létesítő okirat módosításának időpontját,
  • a szervezet nevét, esetleg a szervezet rövidített nevét és a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését,
  • a szervezet székhelyét,
  • a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét,
  • a képviselet terjedelmét és módját,
  • a szervezet típusát,
  • a szervezet adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a szervezet adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
  • a szervezet közösségi adószámát, továbbá ha a szervezet közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
  • a közhasznú jogállás megszerzése esetén a közhasznú jogállás megszerzéséről, módosításáról, törléséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját,
  •  a szervezet szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása esetén, a jogi személy szervezeti egység
  • nevét,
  • székhelyét,
  • ügyintéző és képviseleti szervének nevét,
  • képviselőjének nevét, anyja születési nevét,
  • ha azzal rendelkezik – adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
  • ha azzal rendelkezik – közösségi adószámát, továbbá ha a közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
  •  ha a szervezet átalakulással (egyesüléssel vagy szétválással) jön létre – a jogutód szervezet esetén a jogelőd, a jogelőd szervezet esetében a jogutód szervezet nyilvántartási számát,
  •  a szervezet célját,
  •  a szervezet célja szerinti besorolását,
  •  kijavítás esetén – az adat kijavításának időpontját,
  •  a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát,
  •  a szervezet volt vezető tisztségviselőjének megbízatásáról való lemondásának hatályossá válását, a határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,
  •  a szervezet törlésének tényét, a határozat számát és jogerőre emelkedésének napját,
  •  a szervezet külön törvényben meghatározott adatait.

A nyilvántartás alapítvány esetén ezeken túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:

  • az alapítvány típusát,
  • az alapítványi vagyon felhasználási módját és mértékét,
  • az arra való utalást, hogy az alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt alapítvány),
  • kuratórium esetében – a kuratórium tagjainak nevét, lakóhelyét és anyja születési nevét,
  • kurátor esetében – a kurátor nevét, illetve megnevezését, valamint lakóhelyét (székhelyét), anyja születési nevét,
  • szükség szerint – az alapítvány képviselőjének anyja születési nevét,
  • ha az alapítvány rendelkezik adószámmal, a képviselő(k) adóazonosító jelét,
  • határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, valamint ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját.

A nyilvántartás egyesület esetén ezeken túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:

  • az egyesület formáját,
  • az egyesület képviselőjének anyja születési nevét, ha az egyesület rendelkezik adószámmal, a képviselő adóazonosító jelét,
  • szövetség esetén az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek, illetve alapítványok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
  • határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, illetve, ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját.

Az alapító tagok neve és adatai, valamint a képviselők személyes adatai a közhiteles nyilvántartásban nem jelennek meg mindenki számára láthatóan. A szervezet képviselője – alapítvány esetén az alapító is – a szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány kiadását kérheti a bejegyző bíróságon. A nyilvános adatok (és a közzétett beszámolók) a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-szervezetek-nevjegyzeke-kereses linken érhetők el.birosag_kep2

A www.birosag.hu oldalon a Civil szervezeteknek szóló oldalakon található okiratsablonok (létesítő okiratok, tisztséget elfogadó nyilatkozatok, közgyűlési jegyzőkönyv minták stb.), melyek a hatályos jogszabálynak mindenben megfelelnek. Az új törvényre való áttérés megtörténhet a korábbi létesítő okirat hatályon kívül helyezésével és teljesen új elfogadásával is. Ilyen esetben jól használhatók ezek a sablonok, melyeket azonban mindig testre kell szabni az adott alapítványra vagy egyesületre, annak céljainak, tevékenységének, működésének figyelembevételével!

A létesítő okirat – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő – módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz. 2015. január 1-jétől minden bírósági eljárásban új nyomtatványok kerültek bevezetésre:http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok

 
Ezzel egyidejűleg bevezetésre került a bírósági kérelmek benyújtására is az elektronikus eljárás.

Nézzük először a Ptk. módosulása miatt beadott változásbejegyzési kérelem eljárását, annak nyomtatványait és a szükséges, csatolandó dokumentumokat!

  Egyesület Alapítvány
Nyomtatvány PK-101V PK-102V
Benyújtás határideje ·         Az új Ptk.-ra átállással kapcsolatos kérelemnek 2017. március 15-ig be kell érkeznie, ezért javasoljuk

–        elektronikus beküldés esetén legkésőbb március 13-án elindítani,

–        papír alapon legkésőbb  március 7-én postára adni, vagy március 14-én ügyfélfogadási időben személyesen bevinni.

·         Egyéb esetben a változást követő 60. nap.

Eljáró bíróság az a törvényszék (bíróság), ahol a civil szervezetet nyilvántartásba vették
Beküldő akinek az Ügyfélkapus hozzáférésén keresztül az elektronikus eljárásban a kérelmet benyújtották

·         meghatalmazás szükséges!

·         több képviselő/alapító esetén beleegyező nyilatkozat kell!

Papír alapú benyújtásnál üresen marad!

Kérelmező az egyesület az alapítvány alapítója vagy az alapítók együttesen vagy az alapítók gyűlésének képviselője vagy a kuratórium = aki az alapítói jogokat gyakorolja
Képviselő aki a képviseleti jogot gyakorolja, vagy aki őt képviselheti a Pp. alapján (pl. jogi képviselő)
Csatolandó iratok a módosult létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege, melyből kitűnik a változás
Létesítő okirat módosításához kapcsolódóan döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyve és jelenléti íve
Képviselő/kurátor/felügyelő bizottsági tag esetén tisztség/tagság elfogadására és az összeférhetetlenséget kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatok akkor is, ha a személyük nem változott!
Bármilyen, nem a törvényváltozással összefüggő módosulás esetén az ahhoz kapcsolódó dokumentumok ·         székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolata

·         névhasználathoz, névviseléshez adott engedély, vagy más jogszabályban meghatározott engedély, magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű fordítása

·         tisztségviselők lemondó nyilatkozata stb.

Ha a képviselő nem személyesen jár el képviseleti jogot igazoló meghatalmazás

 

Az elektronikus eljárásra kötelezettek körébe tartozik a civil szervezetek közül:

  • a szervezet formáját tekintve:
    • a köztestület,
    • a kölcsönös biztosító egyesület,
    • a hegyközség,
    • a párt,
    • az országos sportági szakszövetség,
    • a szövetség;
  • a jogi képviselő útján eljáró;
  • az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kérő;
  • aki a közhasznú jogállás megállapítása iránti kérelmet nyújt be; illetve
  • a már közhasznú szervezet.

Az elektronikus eljárás során az ÁNYK segítségével kitöltött űrlapokhoz elektronizálva (beszkennelve) csatolhatók pdf formátumban a változásbejegyzéshez szükséges papír alapú okiratok, dokumentumok, melynek tényét az űrlap utolsó, „M” lapján jelölni kell. Ezen a lapon a kék színnel jelölt mellékletek csatolása kötelező, így mindaddig hibajelzést kapunk, míg az összes kötelező csatolmány feltöltésre nem került. Az eredeti papír alapú okiratok őrzésére a kérelmező (vagy ha jogi képviselő jár el, a jogi képviselő) a kötelezett, melyeket a bíróság kérésére köteles bemutatni.

Az ilyen módon elkészített űrlapokat és a kapcsolódó okiratokat az Ügyfélkapun keresztül lehet a bíróság elé terjeszteni. A kérelmező elsősorban a civil szervezet törvényes képviselője lehet, de helyette meghatalmazás alapján bárki eljárhat. A képviselő által az Ügyfélkapun beküldő részére adott meghatalmazást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 196. § alapján teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyet az űrlaphoz elektronikus formába átalakítva – pdf formátumban – csatolni szükséges. A könyvelők Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál történő eljárásra szóló meghatalmazása, illetve az arról szóló igazolás a civil szervezetek bírósági eljárásaiban való közreműködéshez való jogosultságot nem igazolja, az ő esetükben is szükség van teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazásra (ugyanúgy, mint a beszámoló beküldésekor).

Minden más csatolandó iratra ugyanez a szabály érvényes, így a létesítő okiratot, az elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatokat is teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell csatolni.

Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

  • a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, valamint
    • két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
    • a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
  • a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
  • ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
  • az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.

A kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő akkor kezdődik, mikor az a bíróság informatikai rendszerében lajstromozásra kerül (általában a beküldést követő munkanapon). Erről a tényről a rendszer visszaigazolást küld a kérelmező ügyfélkapus értesítési tárhelyére, melynek elhelyezésekor e-mailt küld az Ügyfélkapuban rögzített e-mail címre.

Az elektronikus rendszer felállásával 2015. január 1-jétől megnyílt a lehetőség az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás kezdeményezésére is az egyesületek és alapítványok esetében. Ilyen kérelem kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő. Ebben az esetben a változásbejegyzési kérelem (PK-101V, PK-102V) „K” lapján ezt a körülményt fel kell tüntetni, és a kérelemhez kizárólag a 11/2012. (II. 29.) KIM rendeletben meghatározott mintaokiratokat lehet csatolni. Ezek nem azonosak az előbbiekben említett, a bíróság honlapján fellelhető okiratsablonokkal! Amennyiben a kérelmező a „K” lapon kéri az egyszerűsített eljárás lefolytatását, aktiválódnak az űrlapon a mintaokirat és az ehhez szükséges mellékletek lapjai (EASZ ill. AO lapok). Ezeket kitöltés után ki kell nyomtatni, és az arra jogosultak általi – a megfelelő helyeken való – aláírása után beszkennelni és mellékletként csatolni az űrlaphoz. Ha a mintaokirat egyes részei kiegészítésre vagy elhagyásra kerülnek, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Így jár el akkor is, ha hiánypótlásnak vagy áttételnek lenne helye.

Jelenleg egyszerűsített eljárást az alábbi szervezetek nem kérhetnek, mert a nyomtatványokban szereplő mintaokiratok nem felelnek meg a rájuk vonatkozó szabályoknak:

  • sportegyesület
  • polgárőrség, tűzoltó egyesület
  • közhasznú szervezetek.

Ugyancsak nem tudnak az egyszerűsített eljárással élni technikai okok miatt azok a szervezetek, melyekben a kuratórium, illetve az elnökség létszáma meghaladja a 3 főt, illetve akik a tagdíj mértékét az alapszabályba szeretnék belefoglalni.

Az elektronikus eljárásra nem kötelezett szervezetek a beadványokat papír alapon kétféle módon nyújthatják be:

  • ÁNYK nyomtatványkitöltő alkalmazásával, vagy
  • kézzel kitöltve.

Ebben az esetben a nyomtatvány „A” blokkjában szereplő „Beküldő adatai” részt üresen kell hagyni, itt csak elektronikus beküldés esetén szerepelhet adat.

Fontos, hogy a kitöltött/kinyomtatott nyomtatványokat minden kérelmezőnek alá kell írnia, és az aláírás hitelességét két tanúnak aláírásával igazolnia kell!

Az elektronikus eljárásra nem kötelezettek is választhatják az elektronikus eljárást. Erre nemcsak az eljárás megkezdésekor van lehetőségük, hanem annak folyamán is át lehet térni a papír alapú eljárásról az elektronikus eljárásra. Ha egy elektronikus eljárásra nem kötelezett kérelmező az elektronikus eljárást választja, és utóbb mégis úgy dönt, hogy papír alapú eljárást szeretne, kérheti a beadvány papír alapú benyújtásával az erre való áttérés engedélyezését a bíróságtól, de ehhez a kérelemben be kell mutatnia, hogy a körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban aránytalan megterhelést jelentene a számára.

Forrás: VEZINFO.HU