Biztosítási jogviszony – Járulék fizetés szabályai

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony tartamának megállapítása a Tbj. 5. §-ában, valamint annak végrehajtási rendeletében foglaltak szerint történik.

Biztosítási jogviszonyok:

Munkaviszony:
a Munka Törvénykönyve alapján munkaviszonyban álló személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes- vagy részmunkaidőben történik,.

Egyéni vállalkozó:
– főállású egyéni vállalkozó, ha nincs máshol legalább heti 36 órás munkaviszonya, nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében, és nem nyugdíjas.
– többes jogviszonyban (ún. másodállású) egyéni vállalkozó, ha egy társas vállalkozás tagja vagy legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, vagy a vállalkozás folytatásával egyidejűleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. Az egyéni vállalkozó, ha egy társas vállalkozásban tagi jogviszonya is van, akkor minden év január 31-ig nyilatkozatot tesz, hogy melyik jogviszonyára tekintettel fizeti meg a minimum járulékot. Ettől az adott év december 31-ig eltérni nem lehet,
– kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Tagi jogviszony:
A  főállású társas vállalkozó, szövetkezet tagja, ha személyes közreműködésük nem megbízási jogviszony vagy munkaviszony keretében történik. A gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjai – amennyiben nincs 36 órát meghaladó egyéb biztosítási jogviszonyuk -, főállású tagi jogviszonnyal rendelkeznek.

Megbízási jogviszony:
A PTK. alapján megbízási szerződéses munkavállaló magánszemély, aki nem egyéni vállalkozó. Biztosítási jogviszonya abban az esetben keletkezik, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, (2018-ban 138.000*30%/30 nap=1.380,- Ft/nap).

Tisztelet díj:
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság – társas vállalkozónak nem minősülő – vezető tisztségviselője, alapítványok, egyesületek, egyesületek szövetsége, egyesülés, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, (2018-ban 138.000*30%/30 nap=1.380,- Ft/nap), vagyis biztosítási jogviszonya keletkezik.

Többes biztosítási jogviszony:
Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ennek megfelelően a biztosítottra vonatkozóan a bevallást jogviszonyonként kell teljesíteni.

Járulékfizetés szabályai

Minimális járulékalap:
– az egyszeres minimálbér (2018-ban 138.000 Ft), illetve
– a szakképzettséget, vagy középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum összege (2018-ban 180.500 Ft).

Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
Az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlése napjáig tart. A biztosítási jogviszony megítélése szempontjából tehát a tényleges munkavégzésnek, illetve a tevékenység megkezdésének nincs jelentősége. Alapvetően a kapcsolódó adó- és járulékfizetés attól függ, hogy az egyéni vállalkozó főfoglalkozású lesz-e, esetleg másodfoglalkozású vagy pedig kiegészítő tevékenységet folytató. Az egyéni vállalkozó a nyilvántartási kérelem benyújtásakor választhat, hogy mely adótörvény (SZJA, EVA, KATA) hatálya alá jelentkezik be, és annak megfelelően kell bevallania és megfizetnie a járulékait. 

Jogviszony Szociális hozzájárulási adó: 27% Nyugdíj járulék: 10% Egészségbiztosítási járulék: 3%+4% Munkaerő-piaci járulék 1,5%  Személyi jövedelem adó 15% Egészségügyi hozzájárulási járulék
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó (SZJA vagy EVA alany) járulék alapot képező jövedelem 112,5%-a járulék alapot képező jövedelem járulék alapot képező jövedelem 150%-a járulék alapot képező jövedelem 150%-a ténylegesen kivett jövedelem nincs
Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó (heti 36 órás munkaviszonyára vagy másik társas jogviszonyára tekintettel máshol megfizette meg a minimum járulékait) ténylegesen kivett jövedelem ténylegesen kivett jövedelem ténylegesen kivett jövedelem nincs ténylegesen kivett jövedelem nincs
Mellékfoglalkozású EVA-s egyéni vállalkozó Evaalap 4%-a Evaalap 4%-a Evaalap 4%-a ha társas vállalkozó is, az evaalap 4%-a SZJA nincs, EVA 37% nincs
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó (nyugdíjas) nincs kivett jövedelem, EVA-s váll. Evaalap 10%-a nincs nincs kivett jövedelem, EVA-s  váll. Evaalap  7.320,- Ft        (napi 244,- Ft)

KATA-ás egyéni vállalkozók járulékai:
-főfoglalkozású (6 órás jogviszonynak megfelelő) 50.000,- Ft
-főfoglalkozású (8 órás jogviszonynak megfelelő) 75.000,- Ft
– kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas, nappali tagozatos diák) 25.000,- Ft

Ezen kívül a KATA-soknak csak iparűzési adót kell fizetni, ha van székhely szerinti IPA kötelezettségük.

Társas vállalkozó (Tbj. 4. § d. pont 5. alpontja szerint):
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
4. az egyéni cég tagja,
5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül,

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
– a gazdasági társaság, az egyesülés tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig,
– egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig;
– egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony (munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel) létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

A biztosítottnak nem minősülő, kiegészítő tevékenységet folytató, társas vállalkozó esetében a személyes közreműködés időtartamát kell feltüntetni. A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a rá vonatkozó szabályok szerint megkezdheti.

Jogviszony Szociális hozzájárulási adó: 27% Szakképzési hozzájárulási adó 1,5% Nyugdíj járulék: 10% Egészség-biztosítási járulék: 3%+4% Munkaerő-piaci járulék 1,5%  Személyi jövedelem adó 15% Egészségügyi hozzájárulási járulék
Főfoglalkozású társas vállalkozó (EVA-s cég tagja is) járulék alapot képező jövedelem 112,5%-a járulék alapot képező jövedelem (EVA-s cég: tagja után nincs) járulék alapot képező jövedelem járulék alapot képező jövedelem 150%-a járulék alapot képező jövedelem 150%-a  ténylegesen kivett jövedelem nincs

Mellékfoglalkozású társas vállalkozó (Heti 36 órás munkaviszonyára vagy másik társas jogviszonyára tekintettel máshol megfizette a járulékait)

ténylegesen kivett jövedelem ténylegesen kivett jövedelem (EVA-s cég: tagja után nincs) ténylegesen kivett jövedelem ténylegesen kivett jövedelem nincs ténylegesen kivett jövedelem nincs
Másik társas vállalkozás tagja (min. járulékait a másik váll-ban fizeti meg) ténylegesen kivett jövedelem ténylegesen kivett jövedelem (EVA-s cég: tagja után nincs) ténylegesen kivett jövedelem ténylegesen kivett jövedelem ténylegesen kivett jövedelem ténylegesen kivett jövedelem nincs
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) nincs nincs ténylegesen kivett jövedelem nincs nincs ténylegesen kivett jövedelem 7.320,- Ft (napi 244,- Ft) 

Alapítvány, egyesület, szövetkezet képviselőinek, felügyelőbizottság tagjainak biztosítási kötelezettsége: 
A vezető tisztségviselőknek biztosítási jogviszonya csak abban az esetben keletkezik, ha munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látják el feladatukat és a kifizetett, járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, (2018-ban 138.000*30%/30nap=1.380,- Ft/nap).

Tiszteletdíj után fizetendő járulékok:
– ha nem keletkezik biztosítási jogviszony, akkor csak a 15% Szja-t és a 19,5% Szocho-t kell megfizetni a kifizetett tiszteletdíj után,
– abban az esetben, ha biztosítási jogviszony létrejön, akkor le kell vonni számfejtéskor a tiszteletdíjból a 10% nyugdíjjárulékot, a 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint a 15% szja-t is, és a kifizetőnek  meg kell fizetnie utána a 19,5% szocho-t. A szakképzési hozzájárulási adónak nem alanyai a  civil szervezetek, tehát azt nem kell bevallaniuk és megfizetniük.

2016. január 01-től többek között a civil szervezetek részére is lehetőség nyílt, hogy gyakorlati képzőként teljesítse szakképzési hozzájárulási kötelezettségét. Ennek feltétele, hogy az adóhatóságnak bejelentse, hogy a szakképzési hozzájárulást tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével teljesíti. A bejelentés megtételére a ’T201CSZ (civil szervezetek) számú nyomtatvány szolgál. A bejelentést megtevő egyéb szerv, szervezet a bejelentkezést követő hónap első napjától minősül a szakképzési hozzájárulás alanyának, azaz az általa folytatott gyakorlati képzéssel összefüggésben ekkor nyílik meg a normatív alapú támogatás igénylésének lehetősége.