Munkáltatói lakáscélú támogatás adómentessége

Open Könyvelőiroda | jan 1, 2018 | Adózás

 

                                                                                                                                A munkáltatói lakáscélú támogatás közkedvelt a társaságok körében, azonban megfelelően alkalmazni csak a részletszabályok ismeretében lehetséges, melyre szeretnénk a munkáltatók figyelmét külön felhívni.

 

Törvényi háttér

  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 2014. január 1-jétől, illetve február 25-étől 2.7. pontja, illetve 72.§ úgy módosult, hogy az adómentesség a lakáscélú felhasználásra – hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól – felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatásra is vonatkozik. A lakáshitel-törlesztésekhez nyújtott támogatás adómentességének biztosítása tette a munkáltatói lakáscélú támogatást az egyik legnépszerűbb, szja-törvényben szabályozott juttatássá.
  • a támogatás folyósításának eljárási rendjét 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szabályozza 2014. január 1-jei alkalmazási hatállyal

Munkáltatói lakástámogatás – Adómentes támogatás

A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, az Szja tv. 1. számú melléklet 9.3. pontjában és a 15/2014. NGM rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adómentes, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.

Vissza nem térítendő támogatás alatt a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege értendő.

A lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra felvett hitellel esik egy tekintet alá.

Lakáscélú munkáltatói támogatásnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás is.

 Részletszabályok

  • a támogatást hitelintézet, kincstár útján folyósítja a munkáltató, és a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére
  • a támogatás összegét a munkáltató elkülönítve kezeli, egy külön erre a célra nyitott bankszámlán, mindaddig, míg a feltételek teljesülése mellett az összeg átutalásra nem kerül a munkavállaló bankszámlájára
  • a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a belföldön fekvő lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta
  • a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a szabályok szerint előírt méltányolható lakásigényt
  • munkavállaló a megfelelő bizonylatokat átadja a hitelintézetnek, kincstárnak és a munkáltatónak

A méltányolható lakásigény mértéke
az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően

  • egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
  • három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Mivel a beiktatott rendelkezés nem kezeli a félszoba fogalmát, így nem kell lakószobának tekinteni azt a lakóhelyiséget, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. Lakószobának – a meglévő, kialakult állapotot kivéve a legfeljebb 30 négyzetméter, legalább 2 méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkező helyiség minősül. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében ugyanakkor két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, és ha az így kapott szobaszám nem egész szám, akkor a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Együtt költöző, együtt lakó családtagok:

  • a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló
  • polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói,
  • házastársának közeli hozzátartozói,
  • élettársa és annak közeli hozzátartozói.

(A Ptk. szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.)

 A fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal házaspárnak azt a házaspárt kell tekinteni, amelynek esetében a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

Abban az esetben, ha a munkáltató a módosítás hatályba lépését megelőzően már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az Szja törvénybeli méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia.

Változatlanul a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható adómentesen ilyen címen támogatás.

 Szankciók

Ha a törvényben meghatározott időpontig nem állnak a munkáltató rendelkezésére a támogatás adómentességét igazoló okiratok, bizonylatok, vagy ha a dokumentumok alapján az adómentesség nem állapítható meg, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

Munkáltatói lakástámogatás – Adómentes, kedvezményes kamatozású kölcsön

Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelemnek tekinteni a lakáscélú hitelt, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét.

Az adómentes, vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsönnek maximális összege nincsen és lejárati ideje sem, továbbá átalakítható adómentes lakáscélú támogatássá.

A cikk forrását a NAV tájékoztatása képezi.